A mi kis tárlatunk

A "Vihar" egy bronzporral alapozott vászonalapú kép. Ez ad majd egy megcsodálható belső fényt. Olyat, mintha egy üveg alapra készült volna.  Ez a lazúrozási technika, mely a XIV. század óda ismert festői módszer. Ennek a lényege, hogy a hátsó rétegre felhordott új szín visszatörölhető, így kombinálható azzal. Ez a kép a viharról szól. A fehér ló ágaskodik, ami  Delacroix képek hangulatát idézi. Egy romantikus képet látunk, középpontjában a vörös lovon ülő lovag  harcol a nagy viharban. Őt körben kis manócskák, szörnyecskék veszik közre. Egy pusztai vihar válik itt szörnnyé. Erről szól ez a kép. Ami szürreális, szimbólikus.  A romantikának egy reprezentánsa.

"Zsákmányejtés", 50x60 cm, vászon, fixált pasztell és olaj. Ezt a képet két nézőpontból is lehet értelmezni. Az egyik lehetséges megfejtés, hogy a képesített álom a szüzesség elvesztésének  fájó emlékét idézi. A kompozíció központi eleme egy  ragadozó héja amint  elejti a vadkacsát. A vadkacsának csak a szárnyait jeleníti meg a művész. A pillanat, amikor kékes tollú madár magáévá teszi az áldozatát. A másik lehetséges megfejtése az alkotásnak, hogy ebben a jelentben egy prosti elkapja férfi áldozatát. Így vagy úgy, a bal alsó sarokban egy öreg kéjenc, vagy strici érdeklődéssel nézi a történéseket. A bal felső sarokban egy lovas kerget a nőt, a jobb oldalon az alkonyi tájban egy japán figura ellenpontozza kompozíciót. A műalkotás alapgondolata, hogy a szex, a nemi erőszak hasonló a vadászat élményéhez. 

"A szeretők", 38x67 cm, tábla, olaj. Bár ezen alkotás Dr. Rusz Edit "Phaedra" című könyvének bemutatóján szerepelt, nem illusztrációja az idősebb nő, fiatalabb férfi kapcsolatát vizsgáló  kötetnek. A kép középpontjában egy szeretkező pár intim pillanatát teszi közzé a művész. A festmény annyiban kapcsolódik mégis a művész feleségének könyvéhez, hogy itt is egy fiatalabb férfi és egy idősebb nő erotikus összefonódásának vagyunk a tanúi. De nem egyedül, ugyanis tőlünk távolabbról,  a háttérből a "Figyelő végzet szeme" is  vizsgálja a meghitt pillanatot. Egy kontraszt , a minket fenyegető veszélyek művészi ábrázolása ez. A minden pillanatunkat meghatározó háború és élet konfliktusára emlékeztet. Jobbra egy óra kereke számolja az egyre fogyó időt. E két síkon találkozó, egymást értelmező mondanivaló segíti eligazodásunkat az életünkben.

"Szt. György és a Sárkány",  63x98 cm, vászon olaj. A kép a virág tündérkék születésnapi ebédjüket meséli el. A háttérben megörökített jelenet a békét és nyugalmat jeleníti meg. A teret kettészeli a kicsik terített asztala, melyet két oldalról ülnek körbe a gyermeki figurák.  Az előtérben viszont egy emberi dráma zajlik, mely pillanatban a  Sárkány meg akarja erőszakolni a szüzet. A mese alapgondolatát egy Szt. Lászlóról szóló  középkori legenda szolgáltatta. Szt. László a kép bal felső sarkában, lovon, kivont  kardal siet, hogy megmentse a Sárkány áldozatát. A kompozíció előterében egy felnőtt és egy gyermek  virágtündér beszélgetnek.  A Sárkány mindent beborító szárnya mögül két szemtanúja is van az eseményeknek. 

"Boszorkány tánc", 45x35 cm, vászon, olaj. Dr. Rusz Edit szexuálpszichológus "Aranyporban fürdő királylány" című mesekönyvének egyik illusztrációja.  Ez egy nagyobb méretű kiadvány, mely megfelelő felületet biztosított Rádóczy Gyarmathy Gábor  műveinek bemutatására is. A kép egy estély történetét meséli el. Ennek emlékét a kompozíció alsó harmadában megjelenített frakkor, szmokingos férfiak és estélyiben táncoló hölgyek kavalkádja idézi. Ez egy  legendaként fennmaradt történet,  főszereplői a kép középpontjában  megjelenített három boszorkány. Azért vannak hárman mert ez egy mágikus szám. A  szokványos táncmulatságot ők alakítják át boszorkány szombattá. A baloldali boszorkány  egy tűz ostorral pörgeti a felfelé törő  varázskört. A látomás erőteljesen sötét lila tónusú, a művész szerint ez a dekadencia.  Egy szép estéből lesz ez a boszorkány szombat. A három boszorka ez egy mágikus szám.